A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Fellebbezés minta üzemi baleset elutasítása miatt
#1
Fellebbezés minta üzemi baleset elutasítása miatt


….. Megyei Kormányhivatal
Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya
Város
Utca, házszám
Irányítószám
Tárgy: jogorvoslati kérelem



Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!




Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. szakaszában foglaltakra, amely szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja, valamint az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdésében foglaltakra, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti a Magyar Államkincstár ….. Igazgatósága által …-án keltezett, de csak …-án, kézbesített, ….. Irodavezető Asszony által kiadmányozott, …. ügyintéző által készített …… iktatószámú határozatot

m e g f e l l e b b e z e m.


Az elsőfokú hatóság a fent hivatkozott elutasító határozatot arra alapozza, hogy az esemény nem meríti ki az 1993. évi XCIII. törvény 87.§. szerinti baleset fogalmát.

A fenti határozatnak a rendelkező részét, valamit annak rendkívül rövid, az ezzel kapcsolatos OEP Főigazgatói utasításnak nem megfelelő indokolását –az alábbiak figyelembevételével- vitatom, azzal nem értek egyet, kérem, hogy az elsőfokú döntést felülvizsgálni, az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítani, a baleset üzemiségét elismerni, a baleseti táppénz ellátásomat haladéktalanul kiutaltatni, a jogszerűtlen döntésből, illetve késedelmes ügyintézésből eredő káromat megtéríteni, az Ebtv. szerinti kamat kiutalása tárgyában intézkedni (Ebtv. 61.§. (7), Ebtv. 69.§), az első fokon eljáró kifizetőhely gyakorlatát felülvizsgálni, a baleset üzemiségének elbírálása tárgyában a kifizetőhelyet kioktatni, a jogsértő állapotot megszüntetni szíveskedjen.

A határozat alaki hiányosságai:

1. A határozat nem tartalmazza, hogy a fellebbezés illetékmentes. (Ebtv. 75/A. §.)

2. A határozat a Ket. szerinti Indokolás szó helyett az Indoklás szót használja. (Ket. 72.§. (1) e)

3. A határozat indokolása nem tartalmazza, hogy a kifizetőhely mely bizonyítékokat fogadta el, mely bizonyítékokat nem vett figyelembe, ez utóbbi esetben annak mi volt az oka? (Ket. 72.§. (1) ea), eb)



Az eljárás során be nem tartott anyagi és eljárásjogi szabályok.

Az igény bejelentése …-én történt, az érdemi határozat viszont csak …-i, azaz 3 hónappal későbbi keltezésű, miközben az eljárás nem lett a Ket. és az Ebtv. által előírt módon felfüggesztve, illetve az ügyintézési idő sem lett meghosszabbítva. (Vhr. 39.§, Ket. 33 .§)

Ezzel azon túl, hogy nem lett betartva a Ket, az Ebtv, valamint a Vhr. vonatkozó szakasza –tekintettel arra, hogy a késedelem a biztosított megélhetését, családjának létfenntartását veszélyeztette- sérült a jogbiztonság és fennállt az alkotmányos visszásság is. (Alaptörvény XXIV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részlehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.)

A fent megjelölt anyagi és eljárásjogi szabálytalanságokon túl a döntést sem jogi, sem szakmai szempontból sem tartom megalapozottnak, álláspontom szerint ugyanis az első fokon eljáró kifizetőhely nyilvánvalóan hibás gyakorlatot folytat az elcsúszásos balesetek elbírálása során, mivel nem veszi figyelembe az irányadó szakirodalom, valamint ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének, illetve az egészségbiztosítási pénztárak hasonló ügyekben folytatott gyakorlatát.

Előbbi szerint (ELTE ÁJK jogász és társadalombiztosítási szakokon jegyzetként használt, az ELTE Munkajogi Tanszékén oktató tanárok, Dr. Jakab Éva és a Molnárné Dr. Balogh Márta által írt Baleseti Biztosítási c. tankönyv -ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet, Rejtjel Kiadó Budapest 2004.)

 „a hatás akkor tekinthető az emberi szervezeten kívülinek, külsőnek, ha az nem belső indíttatású” …. (21. oldal)

 „az üzemi baleseti sérült közrehatása a baleset üzemiségének elismerése szempontjából szintén nem releváns” (24. oldal)

 „üzemi baleset, munkabaleset történik akkor is, ha a munkavállaló a munkáltató által biztosított üzemi, munkahelyi étkeztetés (büfé, ebédlő, automata) igénybevétele során megsérül….. ilyen eset például, ha valaki elcsúszik a lecsapódott zsírgőz miatt csúszós étteremben”…. (25. oldal)


Fentiek szerint tehát az elcsúszás beletartozik a baleset, így a munkabaleset, társadalombiztosítási szempontból pedig az üzemi baleset fogalmába, azaz esetemben –álláspontom szerint- jogszerűtlenül járt el a közszféra központi kifizetőhelye (Magyar Államkincstár…. Megyei Igazgatóság Illetmény-számfejtési Irodája) akkor, amikor a baleseti táppénz iránti igényemet arra hivatkozva utasította el, hogy az nem felel meg az Mtv. előírásainak.

A konkrét esetben ugyanis a folyosó a lengőajtótól a folyosó végéig (a páternoszter irányában) rendkívül csúszós járólappal van ellátva, ami pormentes időben is balesetveszélyes, a kérdéses napon azonban a járófelület azon túl hogy poros volt az ügyfelek által felhordott nedves sárral is szennyeződött.


Hasonlóképpen az ENSZ ILO, illetve az Európai Munkavédelmi Ügynökség is következetesen balesetnek minősíti az elcsúszást, sőt ez utóbbi szerv szerint a tagállamokban ez a leggyakoribb, három napot meghaladó munka kieséssel járó munkabaleset.

Azt, hogy balesetet kiváltó ok lehet az elcsúszás a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési útmutatója is tartalmazza, illetve nevesíti, ezért érthetetlen a számomra, hogy az elsőfokú hatóság az igényemet miért utasította el, illetve ehhez miért volt szüksége 3 hónapra?

Itt utalnék a KMREP 2009 februárjában kelt Kifizetőhelyi tájékoztatójára, amely szerint a felfüggesztés, határidő hosszabbítás, valamint az ügyfelek erről történő tájékoztatása rendkívül fontos, ugyanis ennek elmaradása a 30 napos ügyintézési idő be nem tartása aggályos, mivel az ügyfelek így nem tudják, hogy mi okozta a késedelmes ügyintézést?

Szintén erre utal az ombudsmannak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos, OBH 135/2008 számú jelentése, amelyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok (az egészségbiztosító és a Kifizetőhelyek) az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.


Tekintettel arra, hogy a határozat nem nevesíti azt, hogy mely okmányok nem alkalmasak a bejelentett baleset üzemi jellegének az igazolására, illetve mivel okmánypótlásra vonatkozó felhívást nem kaptam, továbbá mivel a baleset körülményeinek a kivizsgálása a foglalkoztató feladata, nem pedig a biztosítotté jelzem, hogy a baleset tényét a jegyzőkönyvben szereplő …. kolléganőn kívül mások is látták, azt szükség esetén további írásos tanúvallomásokkal is igazolni tudom, továbbá mivel a baleset egyértelműen a munkahelyen, munkavégzés közben, akaratomtól függetlenül, hírtelen, külső hatásra történt, azaz megfelel a jogszabályi feltételeknek kérem, hogy a határozatot felülvizsgálni, számomra kedvező döntést hozni, illetve a fenti kéréseimnek helyt adni szíveskedjen.



Köszönettel


Dátum


aláírás


A minta lentről letölthető!
"Kenderice Ákos is volt gyerek..."
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég